szükségletek

   Az embert egész élete során végigkíséri a szükséglet. Gyerekkorába a saját szükségleteinek ösztönszerű kielégítésére koncentrál és minden tevékenysége ezt célozza, felnőtt korára, pedig ennek a szükséglet kielégítésnek egy magasabb rendje alakul ki. Ilyenkor már a szükséglet sokkal inkább az, hogy úgy sajátunk, mint mások szükségletét elégítsük ki. Ez utóbbi a munka. Ezért boldog, aki meg tudja valósítani önmagát munkájában. (kávézót nyit, sztárszakács lesz, vagy nevezzük mesterszakácsnak, színész lesz és tapsot kap a munkájáért).

        Persze a gyerekszínész is örül a tapsnak, és a gyerek is örül annak, ha valami jót főz, ha segítséggel is. Ő azonban otthagyja, amikor más, több, jobb impulzust kap, és valami másba belefog. Ő még keresi az önmegvalósítás legtökéletesebb módját. Ez a felnőtteknél is megvan persze, de nem uk-muk-fuk, egyik percről a másikra. És az öröm, amit kap az adott feladat elvégzésétől, vagy egy bizonyos szint elérésétől a szakmában sokkal mélyebb és sokkal másabb egy felnőtt esetén. A gyerekek minél kisebbek annál inkább jellemző az ösztönszerű tudattalanon alapuló örömszerzés másnak és magának is. Illetve ez lenne az ideális.

Címkék

A címkék listája üres.